Anyu depressziója...
Mikor még kisebb voltam... De most vagyok a legkisebb!.. Mintha meg se születtem még volna.. Anyaméh..sötét..vak..bura..hangok..tompák..víz alatt lenni..elzárva..
Picinek lenni..
"Identitásunk a múltból építkezik.."
Hol vagy apu???
Önbüntetés. Kérdezitek miért teszem ezt magammal. Benyögök valami faszságot. Hogy feszültség, hogy büntetés. Próbálom elmagyarázni, hogy nem dühből, hogy nem szomoriból, hanem... Miért nehéz??? Dühös vagyok. De félek. Ennyi csak.. Vagyis.. Nemtudom. Hozzá szokhattatok volna már: " Nem tudom."
Ti azt mondjátok: "Mást!" "Mással!" Ti azt mondjátok adjam ki magamból, mondjam el, beszélj!! Ha mérges vagyok csapkodjak párnát, ha szomori vagyok, nézzek meg egy jó filmet!.. Mondjam el!! De nem értitek hogy nem vagyok szomorú???!
