Élesen karmolva öleli át a reszketős érzés..
Felszakítja a puha kis testet minden érintés
mar mar mar mar mar mar mar mar mar mar mar mar mar mar mar mar mar marm amr mar mar mar mar mar mar mar mar mar
...
Sírtam. Szorosan öleltem magamhoz fél kézzel a puha macim. Másik kezem a képzeletbeli tiédhez húzodott.. Az a pici, gyermeki kéz.. Mert fáztam.. Minden húsomban itt akarlak tudni! Az a kéz befészkelte magát a tiédbe.. Lágyan dagasztottam mint egy macska, bíbelődtem, cirógattam az ujjaid.. Jó volt.. meleg.. finom.. Éreztem ahogy rátapadok az érzésre, teljes erőből szívódtam be.. Hozzád.
Mámorító, fátyolos vágy.. véres. Megfeszít: belegondolni: ha itt lennél.. Mosolyt csal, és könnyek simítását.. Megfeszít a félelem.. és a vágy..
és az, hogy tudom hogy csak te Vagy, senki más.
...
De mélyen belém mart valami fekete. Érezni a vérszagot, de nem attól síkít.. Eltörpül. Éles kések szelik darabokra meztelen testét-
...
A Hófehérke volt az. Másnap. Kéjes-gonosz vigyorral előránt egy gépfegyvert. és már nem is hallani mást: tratatatatatatatatatatatatatatatatata
BUMM megszűnt az univerzum. A kis törpegolyó az anyaméhben. Nem hallooooom!!
veres kis vékony szálak nyújtóznak a bőrhalmazon
